Míg az Európai Bizottság 1,11%-os, a németek legfeljebb 1%-os EU-s költségvetési méretet akarnak a 2021-2027-es időszakban a közösség együttes gazdasági méretéhez (GNI) képest, ami afelé mutat, hogy a bizottsági javaslatból kalkulálható akár 20-25% körülinél is nagyobb felzárkóztatási és agrárügyi forrásvágással lesz kénytelen szembe nézni többek között Magyarország.
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét ebben a félévben betöltő finn miniszterelnök nem tágít és mindenképpen el akarja érni, hogy a Magyarországnak különösen fontos regionális fejlesztési támogatásokat hozzákössék a 2020 utáni EU-s költségvetésben a jogállamisági feltételrendszerhez, ez a téma pedig feszültséget okot a két kormány között – írja a Népszava a hozzá eljutott belső, részben nem nyilvános jelentéseken alapuló külügyminisztériumi információk alapján.
Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.
Egyértelműen az az alapforgatókönyve az Európai Bizottságnak, hogy megállapodás nélkül fog kizuhanni október végén az Egyesült Királyság az Európai Unióból, mert nincs életképes tárgyalási alternatívája a brit kormánynak az északír tartalékmegoldás helyett és emiatt Brüsszel holnap kiadja a hatodik no-deal Brexit felkészítő anyagát, illetve az EU-s költségvetést érintő fájdalmas döntéseket is előkészít - írja ma reggeli brüsszeli hírösszefoglalójában a Politico.
Előterjesztette szerdán az eurózóna közös költségvetésének egyik fontos eszközére az irányítási keretet az Európai Bizottság, ami azért érdekes Magyarország számára is, mert önkéntes módon az eurózónán kívüli tagállamok is "beszállhatnak" az eszközbe, de azért támadja az eszközt a magyar kormány, mert félelme szerint forrásokat von el a Magyarország számára kulcsfontosságú kohéziós politika területéről, illetve a forráselosztás képletében a fejlettségi szintet nem megfelelően vennék figyelembe.
Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli intézkedéseket fogadott el az unió 2019-es költségvetésének végrehajtására és finanszírozására vonatkozóan Nagy-Britannia uniós tagságának megállapodás nélküli megszűnésének esetére - közölte az uniós tanács kedden. Aláhúzták, az intézkedések célja, hogy ne változzon a 2019-es uniós költségvetés finanszírozásából az unióban maradó 27 tagállamra eső rész, valamint, hogy mérsékeljék a megállapodás nélküli uniós tagság megszűnésnek (Brexit) a finanszírozásra gyakorolt hatását, amely számos területet érinthet, köztük például a kutatást és a mezőgazdaságot.
Az Európai Parlamenti választások után is folytatódnak az eurózóna-költségvetési eszköz kialakításáról szóló egyeztetések, mivel a tagállamokat leginkább megosztó több lényegi kérdésről eddig nem sikerült megállapodni - hangsúlyozta Varga Mihály az eurót használó uniós országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) kibővített találkozóját követően. Hazánk ezután is tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy az új eszköz nem vonhat el forrásokat a nem euróövezeti országoktól és nem veszélyeztetheti egyéb költségvetési célok finanszírozását - tette hozzá a magyar tárcavezető. Varga reakciója az alábbi kijelentésekre született:
"Az Európai Tanács 2019 októberében véleménycserét fog tartani a témában azzal a céllal, hogy még ez év vége előtt megállapodás szülessen" - ezt a fontos mondatot tartalmazza a tegnap éjjeli uniós csúcstalálkozóról készített összefoglaló.
A ma hajnalig tartó ülésen csak részmegállapodás született a 2021-2027-es EU-s költségvetés keretében létrehozandó eurózónás költségvetésről és a napvilágot látott információk alapján még nem dőlt el, hogy ebből a kasszából Magyarország úgy is kaphat-e forrásokat, hogy még az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe sem lép be.
Az Európai Bizottság ma arra szólította fel a jövő heti állam- és kormányfői csúcstalálkozó résztvevőit, hogy határozzanak meg egy tárgyalási menetrendet, hogy őszre összejöhessen a politikai megállapodás a 2021-2027-es uniós költségvetés főbb kereteiről. Ellenkező esetben félő, hogy nem tud elindulni 2021. január 1-től a következő EU-s büdzsé és így projektek tízezrei és diákok, mezőgazdasági termelők százezrei fogják ezt a késedelmet megérezni, ahogy ugyanez történt a mostani ciklus fő számainak késedelmes elfogadása miatt.
Várhatóan csak kis összegű, 22 milliárd eurós lesz a külön költségvetési eszköznek beharangozott eurózónás büdzsé, és nem külön, hanem a 2021-2027-es közös EU-s költségvetésen belül jön létre - foglalja össze a június 13-i nagy döntés előtti legfrissebb fejleményeket a Bruxinfo. A cikk tartalma teljes fordulat felé mutat, hiszen Magyarország a jelek szerint még akkor is kaphatna pénzt ebből az eurózónás költségvetésből, ha nem lép be az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe, igaz ez az összeg várhatóan nem lenne hatalmas.
100 millió euróval, mintegy 32,5 milliárd forinttal, javasolja növelni a kutatási és hallgatói mobilitási programok 2019-es keretét az Európai Unió idei költségvetésében az Európai Bizottság - derült ki a brüsszeli testület mai javaslatából.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslata, mert a Magyarország számára vázolt kohéziós politikai források "vágásának mértéke döbbenetes" - kritizálta újra a testület javaslatait mai sajtótájékoztatóján Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára számos ponton támadta "Brüsszelt" a következő uniós ciklusban körvonalazott forrásvágás miatt; ezzel együtt a Portfolio kérdésére megerősítette: a kormány továbbra is tartani szeretné azt az idei célt, hogy minimum 3, ideális esetben 3,5 milliárd eurónyi fejlesztési forrást hív le "Brüsszelből".
A nyár végére teljessé válik a 21-es főút Salgótarján és Hatvan közötti szakaszának négysávosítása - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. oldalán elérhető adatok szerint öt szakaszban összesen 42 milliárd forintos fejlesztésről van szó, amelyből 36 milliárd forint az EU-s támogatás és a fejlesztés révén az autós menetidő Salgótarján és Budapest között közel 20 perccel csökken.
Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtótájékoztatón.
Egyre nő a valószínűsége annak, hogy a 2021-2027-es EU-költségvetősről szóló végleges pénzügyi alku áttolódik majd a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség idejére, mert egyelőre a tagállamok inkább csak alibiznek döntéshozatal címén - hívja fel átfogó anyagában a figyelmet a Bruxinfo.
Hét ország, köztük Magyarország közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött agrártámogatások növelését vagy legalább a jelenlegi szinten tartását a 2020 utáni uniós költségvetési időszakban a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén - közölte az Agrárminisztérium (AM) a testület brüsszeli ülését követően az MTI-vel.
A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.
"Az euró egy politikai projekt az Európai Unión belül és ahhoz, hogy a klubhoz tartozzon valaki, el kell fogadnia a klub szellemiségét is", nem pedig a brithez hasonló elutasító módon viselkedni - így reagált a Portfolio kérdésére ma Pierre Moscovici egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. Az uniós gazdasági és pénzügyi biztos ezt akkor mondta, amikor azt firtattuk, hogy hogyan látja a magyar euróbevezetés esélyeit annak tükrében, hogy egy éve ő maga még arról beszélt, hogy visszautasíthatatlan ajánlatot fognak tenni a 2020 utáni EU-s költségvetésben a régiós országok felé a pénzcseréhez, de ennek jeleit nem igazán látjuk a Bizottság által tavaly közzétett, azóta formálódó büdzsében.
Kiszivárgott a kedd esti francia-német pénzügyminiszteri találkozóra időzítve egy stratégiai dokumentum arról, hogy az Európai Unió két legnagyobb tagállama hogyan képzeli el a közös eurózóna költségvetés kérdését. Ezen már hosszú hónapok óta vitatkoztak egymással ketten, de a minap aláírt államközi szerződés a jelek szerint ezt a vitát is kimozdította a holtpontról. A német sajtóban ma kiszivárogtatott részletek afelé mutatnak: kompromisszumos megoldás született, ami egyúttal a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek volumene szempontjából rossz előjeleket is tartalmaz. Az utóbbi miatt egyúttal egyfajta ösztönzőt is kaphat Magyarország arra, hogy minél hamarabb lépjen be az eurózóna előszobájába, mert csak így juthat reformtámogató és beruházási forrásokhoz ebből az új kasszából.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
A vámok 60 napon belüli kongresszusi jóváhagyás hiányában hatályukat vesztenék.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
