100 millió euróval, mintegy 32,5 milliárd forinttal, javasolja növelni a kutatási és hallgatói mobilitási programok 2019-es keretét az Európai Unió idei költségvetésében az Európai Bizottság - derült ki a brüsszeli testület mai javaslatából.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslata, mert a Magyarország számára vázolt kohéziós politikai források "vágásának mértéke döbbenetes" - kritizálta újra a testület javaslatait mai sajtótájékoztatóján Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára számos ponton támadta "Brüsszelt" a következő uniós ciklusban körvonalazott forrásvágás miatt; ezzel együtt a Portfolio kérdésére megerősítette: a kormány továbbra is tartani szeretné azt az idei célt, hogy minimum 3, ideális esetben 3,5 milliárd eurónyi fejlesztési forrást hív le "Brüsszelből".
A nyár végére teljessé válik a 21-es főút Salgótarján és Hatvan közötti szakaszának négysávosítása - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. oldalán elérhető adatok szerint öt szakaszban összesen 42 milliárd forintos fejlesztésről van szó, amelyből 36 milliárd forint az EU-s támogatás és a fejlesztés révén az autós menetidő Salgótarján és Budapest között közel 20 perccel csökken.
Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtótájékoztatón.
Egyre nő a valószínűsége annak, hogy a 2021-2027-es EU-költségvetősről szóló végleges pénzügyi alku áttolódik majd a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség idejére, mert egyelőre a tagállamok inkább csak alibiznek döntéshozatal címén - hívja fel átfogó anyagában a figyelmet a Bruxinfo.
Hét ország, köztük Magyarország közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött agrártámogatások növelését vagy legalább a jelenlegi szinten tartását a 2020 utáni uniós költségvetési időszakban a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén - közölte az Agrárminisztérium (AM) a testület brüsszeli ülését követően az MTI-vel.
A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.
"Az euró egy politikai projekt az Európai Unión belül és ahhoz, hogy a klubhoz tartozzon valaki, el kell fogadnia a klub szellemiségét is", nem pedig a brithez hasonló elutasító módon viselkedni - így reagált a Portfolio kérdésére ma Pierre Moscovici egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. Az uniós gazdasági és pénzügyi biztos ezt akkor mondta, amikor azt firtattuk, hogy hogyan látja a magyar euróbevezetés esélyeit annak tükrében, hogy egy éve ő maga még arról beszélt, hogy visszautasíthatatlan ajánlatot fognak tenni a 2020 utáni EU-s költségvetésben a régiós országok felé a pénzcseréhez, de ennek jeleit nem igazán látjuk a Bizottság által tavaly közzétett, azóta formálódó büdzsében.
Kiszivárgott a kedd esti francia-német pénzügyminiszteri találkozóra időzítve egy stratégiai dokumentum arról, hogy az Európai Unió két legnagyobb tagállama hogyan képzeli el a közös eurózóna költségvetés kérdését. Ezen már hosszú hónapok óta vitatkoztak egymással ketten, de a minap aláírt államközi szerződés a jelek szerint ezt a vitát is kimozdította a holtpontról. A német sajtóban ma kiszivárogtatott részletek afelé mutatnak: kompromisszumos megoldás született, ami egyúttal a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek volumene szempontjából rossz előjeleket is tartalmaz. Az utóbbi miatt egyúttal egyfajta ösztönzőt is kaphat Magyarország arra, hogy minél hamarabb lépjen be az eurózóna előszobájába, mert csak így juthat reformtámogató és beruházási forrásokhoz ebből az új kasszából.
Miután a Népszavának azt jelezte múlt héten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy az Elios-os közvilágítási fejlesztéseken felül "Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal", ma azt írja a 24.hu, hogy információi szerint ez két projektre is biztosan igaz. Ezekkel kezdettől fogva problémái voltak a brüsszeli testületnek és együtt 9,8 milliárd forintnyi terhet jelentenek a magyar adófizetőknek az EU költségvetése helyett, mivel a magyar hatóságok nem nyújtották be ezeket a problémásnak ítélt számlákat a brüsszeli elszámolásba.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Közel akkora brüsszeli pénzlehívásra számít idén a magyar kormány, mint a tavalyi tényadat, ami nagy év végi hajrával alakult ki - derül ki egy friss kormányhatározatból. Ez egyúttal felhatalmazást ad arra is, hogy a tavalyi nagy pénzlehívási tempó után kifizethetik a beígért hathavi céljuttatást a tárcák a saját dolgozóiknak. Az idei - várhatóan ismét intenzív - munkához viszont nem ígér újabb céljuttatást a kormány, miközben már elkezdett felkészülni a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is:
Az eredeti szándékoktól eltérően az EU következő hétéves költségvetési keretének részeként jön létre egy olyan eszköz, amely csak az eurózóna versenyképességét és konvergenciáját erősíti, de ez nemkívánt párhuzamosságokhoz és problémákhoz vezet, így a magyar kormány egyhangú szavazást szorgalmaz a kérdésről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban - lényegében ezt tartalmazza Varga Mihály pénzügyminiszter azon közleménye, amelyet az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) mai kibővített brüsszeli tanácskozására időzítve adtak ki. Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közöljük.
Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására, azaz arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges Operatív Programok. Mindehhez pedig egy Programozási Munkacsoportot is felállított a kormány egy friss határozat szerint.
Magyarország tavaly csaknem 3,5 milliárd eurónyi uniós forrást kapott nettó értelemben a közös uniós büdzséből, ami lényegében a duplája annak, mint amit Csehország kapott a cseh pénzügyi tárca friss közlése alapján.
Közzétette a megállapodás nélküli brit kizuhanás forgatókönyvére való felkészülés utolsó intézkedéscsomagját ma az Európai Bizottság. A csomag az Erasmus+ hallgatók jogállásáról, a társadalombiztosítási rendszerek koordinálásáról szóló szabályokat és az uniós költségvetést érinti.
Az Európai Bizottság javaslata értelmében 26%-kal zuhannának a Magyarországnak 2021 után jutó vidékfejlesztési források, ami Nagy István agrárminiszter szerint elfogadhatatlan és fontos, hogy a források csökkentését 17 uniós tagállam közös nyilatkozatban utasítja el - derül ki az Agrárminisztérium közleményéből, amelyet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői brüsszeli ülése után adtak ki.
Úgy tűnik, még karácsony előtt sem bír leállni az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások átutalásával, hiszen az elmúlt két napban is mintegy 91 milliárd forintnyi kifizetés történt meg a Portfolio számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy a két napja már megírt 308+240+90 milliárdon felül ezt a további 91 milliárd forintot is feltüntetheti majd a decemberi átutalások között a Pénzügyminisztérium, így tényleg brutális többlet alakulhat ki az év utolsó hónapjában a pénzforgalmi államháztartási egyenlegben. Ez nagyon jól jön a magyar büdzsének, amelynek deficitje az első tizenegy hónap alapján rekordra hízott.
Az európai strukturális és beruházási alapok keretében 2017 végéig 405 milliárd euró befektetés valósult meg az Európai Unió (EU) reálgazdaságába - közölte az Európai Bizottság szerdán az öt európai strukturális és beruházási alapból a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési időszak félidejéig megvalósult legfontosabb eredményeket összefoglaló jelentésében.
Két olyan főbb fejlemény is megtörtént csütörtökön a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, amelyek külön-külön is kedvezőtlen előjelnek számítanak Magyarországnak. Az egyik az, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését. A másik pedig az, hogy az esti állam- és kormányfői tanácskozáson azt rögzítették a tagállami vezetők, hogy lehetőleg jövő őszre kellene megállapodni a 2021-2027-es költségvetésről, de esélyes, hogy a főszámokról való végső alku tovább csúszik. Emiatt veszélybe kerülhet az a magyar érdek, hogy 2021 elején valóban gyorsan elindulhasson az új ciklus megvalósítása és így mindez kedvezőtlenül hathat ki a 2021-2022-es gazdasági növekedésre.
Ezt a rakétát pont nem vette észre.
Nem látni túl gyakran az oroszok új légvédelmi rendszerét.
Friss előrejelzés érkezett.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
